Mamóca kézműves birodalma!

Ha valakinek ügyes a keze, számtalan ajtó nyitva áll előtte. Nem kell félnie, hogy feladat nélkül marad, pláne nem félhet attól, hogy unatkozni fog. Ha mindennek tetejében a kipróbálás kíváncsisága és az örökös tettvágy is hajtja, akkor bizony sokrétű személyiség válhat belőle. Tud tojást metszeni vagy festeni. A tojáshéjat gravírozással is el tudja látni, akárcsak egy üveglapot. Oklevelet tud szerezni hennafestésből, testfestésből, alkalmi testdíszítésből. Lelkesen merül bele a grillázstorta készítés rejtelmeibe is. A fiatalosságát pedig népes családjával tartja karban, apróságok hivatalos nevelőszülőjeként. Bizony, ez a felsorolás egyetlen személy sokoldalúságának bizonyítékaként szolgál. A Tolna-megyei Szakály község Mamócáját, azaz Dürvángerné Gál Magdolnát és az ő munkáit vettem górcső alá ezen írásom.

Mint azt a bevezetőben írtam, egy jó kéz, valamint szépérzék, ízlés, szárnyaló fantázia és odaadó lelkesedés szükségeltetett ahhoz, hogy Magdolna lépcsőről lépcsőre eljusson oda, ahol most tart. Magyarország legismertebb porcelángyáraiban eltöltött 28 éve alatt megtanulta azt a pontos, fegyelmezett, ízléses előállítást, ami a későbbi tojáscsipkézés elengedhetetlen alapja lett. Bármennyire is szép és kihívásokkal teli hivatást tudhatott magáénak a porcelángyárban, az élet váltásra sarkallta. Az éles szem megromlása, aminek megléte elengedhetetlen az aprólékos munkához, lassításra és lemaradásra kényszerítette és arra, hogy olyan feladat felé forduljon, ahol a saját tempójában tud dolgozni. A magánélete is új fordulatot vett: új szerelem, házasság, otthon váltás, fél tucat gyermek nevelése. Szinte magától értetődött, hogy az otthonában fogja kamatoztatni mindazt a fentről kapott és a munkahelyén megszerzett tudását, ami a kezeiben, a szívében, a lelkében rendelkezésére állt. Hiszen szüksége is volt minden létező tapasztalatára és képességére, mert a tojáscsipkézést tanítómester nélkül tanulta ki. Meglátott néhány lyuggatott, mintázott tojást és eldöntötte, hogy legalább olyat, de ha lehet, még szebbet készít. Nos, ez olyannyira valóra vált, hogy a Bosch cég Magdika csipkézett tojásaival promotálja azt a gépet, amit az efféle munkákra fejlesztettek ki. Húsvét időszakában egyik tévés szereplésről a másikra hívják, Moszkvától Lisszabonig tőle tanulják a tojáscsipkézést. Kiállításokra, szervezett kézműves foglalkozásokra invitálják, hogy mindenki a saját szemével láthassa hogyan faragja a hófehér tojásokat.

 Persze, nehogy bárki azt higgye, hogy Magdika helyet foglal a nagyító előtt, egyik kezébe kapja a csiszoló

szerszámot, a másikba a libatojást és percek alatt kidíszíti azt. Bármennyire is kis felületnek tűnik egy tojás, hosszú órák aprólékos munkája szükségeltetik a kicsinosításához. Például a strucctojás, hogy fényáteresztő lámpabúra váljék belőle, közel két hét mindennapi munkájának eredménye.

 Ha éppen távol van a húsvét időszaka, mint mostanság, akkor sem pihen az a professzionális gép. Magdika az üveggravírozást is rettentő élvezettel és nem kis hozzáértéssel műveli. Azt mondja, hogy még tanulja a mesterséget, de szemlátomást profi munkadarabokat ad ki a kezei közül. És nem csak az üvegdíszítést tanulja, hanem valami mást is, ami túl azon, hogy szép, még ehető is. Egyre nagyobb sikereket és népszerűséget zsebel be a grillázstortáival. Igaz, évtizedek óta dédelgetett álmát valósítja meg a torták által, de már tudja, hogy kár lett volna kihagynia az életéből ezt a mesterséget.

Befejezésként, hogy Mamóca személyiségéről is szó essen, azt gondolom, hogy legalább olyan értékes ember, mint az általa készített dísztojás, strucctojás-lámpa, grillázstorta vagy gravírozott pohár. Bár bevallom, személyesen nem találkoztam vele, de a levélváltásaink alkalmával a soraiból, megnyilvánulásaiból kiérződött az egyenessége, jósága, szerénysége. Ezt támasztja alá népszerűsége, ismertsége, az egész országot behálózó baráti kapcsolatai. Nem is tudom, hogyan feltételezheti azt, hogy nem tett le eleget arra a bizonyos képzeletbeli asztalra. Azt írta, hogy azért tesz-vesz folyton, hogy ne szaladjon el hiába az életéből az a drága idő. Megnyugtatásként írom ide, Magdikának címezve, hogy az a bizonyos idő egyáltalán nem szaladt el hiába. A bizonyítékok bárki számára megtekinthetőek az interneten vagy szerencsés esetben egy személyes tapasztalat által2012.10.15.

forrás: tiszta szív, bemutató terem/ Emilia blog /